Szatmári tájakon

2010 április 6. | Szerző: Dzsudika |

 Szatmárról nagyon keveset hallani, gyakorlatilag nem is reklámozzák. Már régóta gondolkoztunk azon, hogy az ország ezen táját is érdemes lenne felkeresni, de a végső lökést az M1 Főtér című műsorának egyik adása adta. Nosza, nekiálltunk szállást keresni, és találtunk is!

Szatmár és Bereg az ország legkeletibb csücske. Az ember nem mentes az előítéletektől, ha az ország keleti feléről beszél, félünk a kisebbségtől, a szegénységtől, a rossz utaktól. De mindez Szatmárra nem igaz. Nyírbátort elhagyva az utak állapota jobb, mint az ország más, frekventáltabb részében, és a falvak is tiszták, rendesek. Persze, van kisebbség is, de nem több, mint általában máshol. A Tisza, a Túr, a Szamos számos kirándulási lehetőséget rejt, a táj gyönyörű. Mindenhol gyümölcsösök – ami teljesen érthető, mert most áprilisban is olyan magas a talajvíz, hogy az utak menti árkok tele vannak. Ezen a vidéken egyszerűbb gyümölcsösöket telepíteni, mint egyéb haszonnövényt. Híres is a szilva, alma, körte, és a többi. Lépten-nyomon lehet házi lekvárokat – és persze pálinkákat – kapni.

Az igazi megdöbbenést a kicsi református templomok okozták. Miután útikönyvet nem nagyon lehet kapni erre a vidékre, a Magyrországról szólót vittük magunkkal, amiben azért elég kevés információ van. A neten is keresgéltünk, szintén elég kevés sikerrel. Annyit azért tudtunk, hogy a legtöbb falunak érdemes megnézni a templomát. Ezek többsége Árpád kori, és mind református. Egyszerű, falusi templomok, gyönyörű fakazettás mennyezetekkel, és fazsindelyes haranglábbal, a barokk korban felújítva, barokk ízlés szerint átalakítva. Még így is megőrizte mindegyik gótikus formáját. Magyarországon elég ritka az Árpád korból megmaradt templom, elsősorban a török hódoltságnak köszönhetően. Az országnak ezt a csücskét viszont sose foglalta el a török, megmaradhattak a templomok. A legszebb talán a tákosi és a csarodai, de ezen kívül érdemes megnézni a csengerit és a csengersimait is. Szatmárcsekén a csónakfás temető említésre méltó, a mai napig használják, és hagyománytiszteletből ma is csónakos fejfát állítanak. Túristvándiban a vizimalmot be is indították a látogatók kedvéért, most először láthattunk műemlék malmot működés közben.

A legtöbb hely úgy  van állandóan nyitva, hogy fel kell hívni a gondokot. Érdemes rászánni azt a pár forintot a telefonra, és megvárni, amíg a gondok odaér. Tákoson és Csarodán nagyon felkészült gondokkal találkoztunk, lelkesek voltak, és mindent tudtak.

Aki irodalmi emlékeket kutat, az sem csalódik, hiszen Szatmárcsekén nyugszik Kölcsey Ferenc, és Tiszacsécsén megtekinthető a Móricz család egykori lakóháza.

Az utak kifejezetten jók, egy-két kivételtől eltekintve. Kerékpározni is lehet, és strand is van.